Harmadik hullám: Covid-19 vírussal kapcsolatos munkavállalói adatkezelés

A Covid-19 vírus terjedése miatt kialakult pandémiahelyzet új adatkezelési igényeket teremtett, amelyek napi szinten érintik a munkáltatókat is.

• Mérhet-e a munkáltató testhőmérsékletet a munkahelyre történő belépéskor?

• Kezelheti-e a munkáltató a munkavállaló fertőzöttségére vonatkozó személyes adatot?

• Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót, hogy bejelentse a fertőzöttségét?

• Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót, hogy bejelentse az érintettsége tényét?

• Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót, hogy egészségügyi dokumentumokat / igazolást adjon a védettségének tényéről?

• Kezelheti-e a munkáltató a munkavállaló védettségére vonatkozó adatot?

• És ha igen, hogyan tehető ez jogszerűen, a GDPR rendelkezéseinek eleget téve?

A munkáltatók tisztában vannak azzal, hogy a jogszabályok alapján kötelezettségük az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkahely megteremtése. E kötelezettség teljesítése során a vírushelyzet napi szinten ad adatkezelési kihívásokat, miközben az ezen extra helyzet által teremtett adatkezelések során is meg kell felelni a GDPR követelményeinek, az adatkezelés alapelveinek (pl. jogszerűség, célhoz kötöttség, adattakarékosság).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak először fel kell mérnie a veszélyhelyzetet, meg kell terveznie, hogyan biztosítja az egészséges munkavégzés körülményeit ebben a különleges helyzetben, és azt, hogy ez milyen adatkezeléseket vet fel. Az adatkezelési szükségletek megállapításakor meg kell vizsgálni, hogy az adott célt más úton is elérheti-e, olyan úton, ami nem jár együtt személyes adatok kezelésével. Ha arra jut a munkáltató, hogy az adott célt másként nem érheti el, akkor meg kell határoznia azt az adatminimumot, amellyel a cél megvalósítható.

Mindenképp szem előtt kell tartani, hogy a Covid-19 által teremtett adatkezelések esetében egészségügyi adatokat kezel a munkáltató, azaz különleges adatokat, amelyeknél fokozott adatbiztonságot kell garantálni (ki fér hozzá az adatokhoz, milyen eszközökkel védik azokat az illetéktelen hozzáférésekkel szemben stb.).

Lássuk a kérdéseket és a megoldásokat:

Feltételek:

• a munkáltató tulajdonában, használatában álló területre, épületbe történő beléptetés során,

• valamennyi belépni szándékozó személyre egységesen kiterjedő védelmi intézkedésként („hővédelem”) alkalmazva,

• a mérés nem kapcsolódik az alany azonosításához, és nem jár adat rögzítésével, tárolásával, továbbításával.

Fontos: önmagában abból, hogy valakinek magasabb a testhőmérséklete, nem lehet megállapítani, hogy Covid-19 vírussal fertőzött. Ez csak a belépés megtagadásának alapja lehet.

• a bejelentés időpontját,

• a szükséges azonosító adatokat.

Megengedett a kérdőív kitöltetése is, de csak kockázatértékelés után, és az arányosság elve mellett. Nem kérhetők be egészségügyi előzményadatok, sem orvosi dokumentáció.

• EESZT applikációt, vagy

• védettségi igazolványt.

Másolat nem készíthető, és az igazolás nem tárolható. Csak az rögzíthető, hogy a munkavállaló igazolta a védettséget, és hogy az meddig áll fenn.

⚠️ Fontos: a joggyakorlat és a NAIH álláspontja folyamatosan változik, ezért ezek nyomon követése elengedhetetlen. A kockázatelemzés és az érdekmérlegelési teszt nélkül nem valósítható meg jogszerű adatkezelés.

Készítette: dr. Dely Zsófia