Időpont-egyeztetés +36 (1) 332 1943
Írások Cikkek


Távmunka vagy home office?

2021.07.26.

Talán a legaktuális munkajogi kérdés.

 

Már korábban is létező tendenciákra erősített rá látványosan a koronavírus járvány, amikor az irodai vagy informatikai jellegű munkát végző munkavállalók egy jelentős része hosszabb-rövidebb időre kénytelen volt a munkáját otthonról végezni. Aztán a munkáltatók és munkavállalók egy része felismerte: a szinte kizárólag informatikai eszközökön végzett adminisztratív munkát nem kell, hogy feltétlenül az irodában végezzék el az alkalmazottak. Erre tökéletesen megfelel a munkavállaló otthona, „csak” a megfelelő informatikai eszközöket és a munkáltató informatikai hálózatához való kapcsolódást kell megoldani. A pandémia kezdetén ez még átmenetinek tűnt, de ma már látható, hogy sokan kedvelik a home office-t, és ez a jelenség a jövőben is velünk marad, sőt egyre nagyobb igény van rá.

 

 

A távmunka és home office fogalma a munkajogban

 

Mit jelent mindez a munkajog szempontjából? Mi a home office és mi a távmunka? Mi a különbség? Esetleg a kettő ugyanaz? 

 

Mivel friss tendenciákról van szó, nincsenek még kialakult, biztosnak tekinthető válaszok. Annyi bizonyos, hogy a távmunkavégzés a munkajogban régóta ismert és alkalmazott fogalom. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) szerint: „Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.”[1] A távmunka tehát azt jelenti, hogy a munkavállaló az informatikai eszközökkel végzett munkáját rendszeresen a munkáltató irodáján kívül, eltérő helyen végzi. Ez a hely tipikusan a munkavállaló otthona, de lehet bármilyen más, erre alkalmas hely is (pl. közösségi iroda), amiben a felek megállapodnak. A távmunkavégzés szabályait az Mt. az egyes speciális típusú munkaviszonyokról szóló külön fejezetben taglalja. Az Mt. mellett a munkavédelmi- és adó-jogszabályok is külön rendelkezéseket tartalmaznak a távmunkával kapcsolatban.

 

Beszélhetünk teljes távmunkavégzésről (amikor a munkaidő egészében így történik a munkavégzés, és a munkavállaló a munkáltató irodáit csak eseti jelleggel látogatja), valamint részleges távmunkavégzésről, amikor a munkavállaló a munkaidő egy részében (tipikusan: meghatározott napokon) otthonról, míg a munkaidő fennmaradó részében a munkáltató irodájában dolgozik.

 

A koronavírus-járvány veszélyhelyzet alatt a távmunkavégzés szabályait a 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. E szabályok várhatóan 2021. szeptember 15-ig maradnak hatályban.

 

A távmunkavégzéssel szemben a „home office” nem jogi fogalom, hanem annak a jelenségnek a hétköznapi megnevezése, hogy a munkavállaló a számítógépen végzett feladatait, akár a munkaidő egészében, akár annak egy részében, tartósan vagy átmenetileg, otthonról végzi el.  Ez alól kivétel a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv., ami az otthoni munkavégzés fogalmát a távmunkavégzéstől eltérően, egy külön kategóriaként definiálja. E jogszabály azonban kizárólag kormánytisztviselőkre vonatkozik. Nem kizárt természetesen, hogy a jövőben ennek mintájára az otthoni munkavégzés fogalma az Mt-ben is meg fog jelenni, de egyenlőre még nem ez a helyzet.

 

 

Távmunkavégzésnek minősül a home office?

 

A távmunkavégzés fent hivatkozott törvényi definíciója – úgy gondoljuk –  pontosan lefedi a home office-nak nevezett jelenséget, feltéve, ha az rendszeres. Magyarul, ha a munkavállaló  tartósan és rendszeresen otthonról végzi a tipikusan irodai, adminisztratív vagy informatikai jellegű feladatait számítógépen, azaz: „home office-ban van”, akkor az valójában távmunkavégzést takar, függetlenül attól, hogy a felek ezt nem hívják távmunkavégzésnek. Ezért a home office rendszeres alkalmazása esetén a munkáltató akkor jár el körültekintően, ha a távmunkavégzés munkajogi, munkavédelmi és egyéb szabályai figyelembeveszi, azokat betartja.

 

Ha azonban a home office csak ideiglenes, eseti jellegű, akkor nem távmunkavégzésről beszélünk. Tipikus élethelyzet, amikor a munkavállaló otthon kell maradjon, hogy felügyeljen a gyermekére (oktatási szünet, rövid, enyhe betegség), de nem tud vagy nem akar emiatt szabadságot vagy fizetési nélküli szabadságot kivenni és a munkáját ebben a rövid időszakban otthonról is jól el tudja látni.  A munkavállaló kérésére a munkáltató engedélyezi ezt az átmeneti jellegű home office-t. Az ilyen esetekre – megítélésünk szerint – még alkalmazhatóak az Mt.-nek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai[2], amelyek szerint a munkáltató naptári évenként összesen legfeljebb 44 munkanap vagy 352 óra időtartamra a munkaszerződés szerinti munkahelyétől eltérő helyen is foglalkoztathatja a munkavállalót, azzal, hogy bizonyos, védett körbe tartozó munkavállalók esetében erre csak a munkavállaló hozzájárulásával  kerülhet sor. Ilyen eseti jelleggel, rövid időszakra előforduló home office valószínűleg nem minősül távmunkavégzésnek.

 

 

A munkáltató feladatai a távmunkavégzés esetén

 

Az Mt. szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben meg kell határozni, azzal, hogy ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi a munkavállaló[3]. A munkaviszonynak tehát elmaradhatatlan, kötelező tartalmi eleme a munkavégzés helyében való megállapodás, még akkor is, ha a munkaszerződésben nincs kifejezetten megjelölve az adott hely. A munkavégzés helye minden esetben a munkáltató és munkavállaló közötti szerződéses megállapodás egyik eleme, amit ezért egyik fél sem jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

 

Az Mt. szerint[4] a távmunkavégzésről a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk, és meg kell jelölniük azt a helyet, ahol a munkavállaló a munkáját végzi. Munkavédelmi okokból nem elég az adott lakás vagy ingatlan címét megjelölni, hanem a munkavégzésre szolgáló konkrét helységet is meg kell határozni.

 

A fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a távmunkavégzést a munkáltató nem rendelheti el egyoldalúan, hiszen az a munkavégzés helyének a módosítását jelentené. Ehhez a felek megállapodása szükséges: új munkaviszony esetén a munkaszerződésben, meglévő munkaszerződés esetén pedig munkaszerződés-módosításban.

 

A távmunkavégzés nem túl bonyolult részletszabályait az Mt. 196.-197. §-ai tartalmazzák. A munkaszerződést elsősorban ezek figyelembevételével kell megkötni vagy módosítani.

 

A munkaszerződés módosítása tehát az első és alapvető lépés.

 

Gyakorlati és kockázati oldalról megközelítve azonban nem ez jelenti az igazi kihívást a munkáltató számára a távmunkavégzéssel kapcsolatban, hanem a munkavédelmi-egészségügyi, információ-technológiai és biztonsági (ezen belül adatvédelmi) feladatok teljesítése. A távmunkavégzés valójában elsősorban munkavédelmi és IT-biztonsági kérdés.

 

Ezeket  – a terveink szerint - egy következő cikkben fogjuk körül járni.

 

 

Készítette: dr. Nyuli György

 

Cikk készítésének időpontja: 2021. július 26.



[1] Mt. 196. § (1) bekezdése

[2] Mt. 53. §

[3] Mt. 45. § (3) bek.

[4] Mt. 196. § (2) bek.


Vissza a Cikkekhez...
Szakterületek Kiemelt szakterületeink




Irodánkról Röviden

Irodánk több, mint 15 éve végez ügyvédi tevékenységet főként a polgári-, kereskedelmi- és gazdasági jog területén. Megbecsült és felkészült jogászok alkotják csapatunkat, és ez lehetővé teszi, hogy számos jogterületeken nyújtsunk minőségi szolgáltatást. Hisszük, hogy az ügyvéd és ügyfél kölcsönös sikerének titka az igények és problémák rugalmas kezelése.

Tudjon meg többet
Elégedett ügyfeleink
  • A kezdetektől fogva kiemelkedő szaktudással és lojalitással kísérik vállalkozói karrieremet, együttműködésünk több, mint 20 éve töretlen.

    - Az „év üzletembere”, 2014
  • „Ekkor teljesen váratlan esemény történt: azon túl, hogy ismeretlen számot egy nyári péntek délutánon felvettek egyáltalán ebben az üzletágban, Tibor felajánlotta, hogy visszajön az irodába meghallgatni az ügyet”.

    - Budapesti alapítványi szakiskola alapítója
  • A rugalmasan felmerülő igényeinknek megfelelően biztosítják a jogi szolgáltatásokat vállalkozásunk számára.

    - Egy épület-automatizálási vállalkozás ügyvezetője
  • Reménytelennek hitt jogvitás ügyemben nyújtottak profi és eredményes segítséget.

    - Törvényszéki Bíró
  • Kiemelkedő szaktudásuk és éleslátásuk már számtalanszor volt segítségemre felszámolói tevékenységem során.

    - Felszámolóbiztos Magyarország egyik legnagyobb felszámolójánál
  • Szakszerűen és precízen látják el a napi tevékenységünk során felmerülő jogi feladatokat, kiváltva ezzel egy házon belüli jogász alkalmazását.

    - Egy filmforgalmazó vállalkozás
   
Kapcsolat Forduljon hozzánk bizalommal

Cím 1055 Budapest, Szalay utca 4. VI. em.
Email info@illespartners.hu
Telefon +36 (1) 332 1943
Fax +36 (1) 354 0110
Copyright 2018. Illés és Társai Ügyvédi Iroda.
Minden jog fenntartva.